Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Csillaghegyi Családi TÁNCHÁZ

 

37311612

 

CSILLAGHEGYI CSALÁDI TÁNCHÁZ

Következő alkalmak:


2010. május 15. Szombat 18.30

Az új időpontotokat itt jelenítjük meg.

A Hangerdő Zenekar játszik az alábbi rövid részleten:


szólj hozzá: Hangerdő Zenekar a Táncházban





Aki szereti a népművészetet, és szívesen ismerkedne meg a különböző tájegységek énekes, táncos, zenés hagyományaival, annak szeretettel ajánljuk, hogy jöjjön el a táncházba, amit kéthetente szombat estéken fogunk megrendezni a gyülekezeti teremben. Az első alkalom február 7-én lesz, mindenkit szeretettel várunk!
Legközelebb: március 7.

APRÓK TÁNCA: óvodás és kisiskolás korú gyerekek részére,
Kezdés: 17:30 a kisebbeknek szülőkkel együtt
népi gyermekjátékok (párválasztók, fogócskák, játékos
vonulások, stb)
népi gyermekdalok énekelgetése

dunántúli táncok alapjainak játékos elsajátítása

FELNŐTT TÁNCHÁZ: tizenévesektől a száz évesekig
Kezdés: 18:30
dunántúli, szatmári, széki (erdélyi) és moldvai csángó táncok alapjai

februárban farsangi
márciusban nemzeti, böjti
áprilisban húsvéti
májusban pünkösdi
nyáron lakodalmi
ősszel szüreti, borivó
télen adventi, karácsonyi, újévi dalok, népszokások

Házigazda az Abonyi család: Szilvia-tánctanítás, ének
Hangerdő zenekar: Attila: hegedű, brácsa, ének
Blanka: citera, cselló, dob, ének
Flóra: furulya, citera, ének
Közreműködik a "magnó zenekar-, ha az élő zene valamilyen okból akadályoztatva van.


Nemzeti-népi kultúránk fennmaradásához szeretnénk hozzájárulni mi is, azzal, hogy alkalmat teremtünk a táncok és népdalok megtanulásának, abban a reményben, hogy kialakul egy közösség, aki szívesen választja ezt a szórakozási formát. Mint ahogy ez midig is közösségi műfaj volt. Véleményem szerint a néptánc és a népdalok, ill. a hozzá kapcsolódó hangszeres zene az Istennel harmóniában élő magyar nép lelkének "terméke-. A régieknek nem volt szükségük pszichológusra, mert Isten olyan eszközt adott nekik, melyben minden érzésüket kifejezhették, s ezáltal feldolgozhatták. A mulatságokban kiénekelhették bánatukat, örömüket, kitáncolhatták mérgüket, féltékenységüket, udvarolhattak kedvesüknek, ápolhatták házasságukat, barátságaikat.
Odafigyelhettek egymásra: múlatták az időt, mert az odafigyelésre időt kell szánni.
Mindemellett a tánc fejleszti ritmusérzékünket, mozgáskoordinációnkat, együttműködő képességünket, stb.
Néhány idézet nagyjainktól, "a magyar tánc védelmében-azoknak, akik nem riadnak vissza a tánc szellemi kihívásaitól sem:

Csak a magyar tánc az, mely sohasem jára
A jó egészségnek semmi ártalmára,
Mivel mérsékelve mozgatván bennünket,
Frissíti elménket, testünket, vérünket.
Csak a magyar tánc az, mely diszesbé teszi
Az embert és soha hívságra nem veszi,
Mert ha csak vitézi módra nem öltözött
S ha nincs sarkantyúja, csúf a többi között.
Csak a magyar tánc az, mely nem bír érdemmel,
Hogy legjobban egyez szűz szeméremmel,
Mikor a sok külföldi táncban a módosság
S a legúribb fogás legnagyobb pajkosság.-
Nemes magyar táncom! Ki ősi nyelvünkkel
S ruhánkkal jöttél ki dicső nemzetünkkel,
Ki európai finnyás lakhelyeden
Máig sem szenvedtél mocskot szépségeden,
Ázsiai színben fénylik nemességed,
S még a módi nem tett alacsonnyá téged:
Ím a külső népek bámulják díszedet,
S tulajdon nemzeted nem becsül tégedet! (Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya 1799)

"Én a magyar muzsikában és táncban ideált látok... A mi táncaink nem két-három gyerekes lépdelésül állanak, mint a mostani módi táncok, melyeket egy-két napon belül megtanulunk, s harmadikon egyforma, gyerekes, lelketlen volta miatt meg is ununk, hanem olyan célarányosak, hogy azok megtanulása egész ifjúságunknak dolgot adott, s aesthetiás (esztétikai) természeteik szerint oly kedvesek, hogy azok bennünk passziókká válnak, s ezáltal a barátságnak,nyájasságnak ösztönei lesznek. S tapasztaljuk, hogy azokkal fogy a magyar barátság, mert a saját táncainkat elfeledtük.- (Berzsenyi Dániel 1830)

"Hogy a tánc szintoly állató része a nemzetnek, mint akármely egyéb szokásai, nyelve és dalai, valamint játékszíne és muzsikája, öltözete és törvénye: ki tagadja? Ezek együvé téve teszik a nemzet bélyegét sajátjaikká, másoktól különbözőkké: a mely nemzet ezekkel nem bír, az nem nemzet, hanem csak néptömeg, nem magán álló, mert másoknak majma, lelketlen utánzója, vagy éppen rabszolgája.- (Garay János 1834)

"Csupán egy dolgotok van, magyaroknak (mondá egy szerecsen), s ezt az egyet úgy elhanyagoljátok, pedig az egész világot meghódíthatnátok vele. Ez a minden szépet és nagyszerűt magában egyesítő, eszményi, elragadó magyar tánc. (...)
Ez valóban eszményi tánc volt. Tűz és méltóság, nemes mozdulatok és délceg plasztika, erő és kellem egyesült benne, művészet, rászületett hivatás kellett hozzá. Ah, akik azt most a színpadról látják, fogalmuk sincsen felőle, az úri termekből pedig eltűnt egészen. (...)
A délceg tánclépés nagy előny. Szegény tudós ember, akinek a feje egy egész könyvtár, de táncolni nem tanították, mikor felöltözik abba a magyar díszruhába (...), hogy botlik el a saját lábában, hogy görbül meg a nyaka, hátul hagyva a messze elálló gallért, hogy botorkál, hogy ütközik bele mindenkibe, hogy reszket az ina, hogy csuklanak a térdei, hogy felejti el mindazt, amit tud, hogy némul meg, hebeg ostobaságokat, mikor megszólítják, és mindezt azért, mert lábait elmulasztotta kiképezni. (Jókai Mór: És mégis mozog a föld)

Szeretem nézni (bár lábam ügyetlen)
Komoly-víg táncod, keleti fajom:
Mikor feljajdul rátermett kezekben
A hegedű s méláz a cimbalom,
És olykor a bú fátyola lebben
S kiront a jókedv táncban és dalon:
Egy élet e tánc, melyben lélek a dal:
Kevés öröm, vegyítve sok bánattal. (Arany János 1850)

"A néphagyomány nem töltötte be rendeltetését azzal, hogy a nép zenei életét ellátta. Köze van még az élethez, a mindnyájunk életéhez. Eljön még az idő, mikor a művelt réteg a néptől átvett hagyományt újra átadhatja a nemzeti közösségnek, a nemzetté vált népnek.- (Kodály Zoltán)

"A korszakváltás oly rohamos és gyökeres, hogy- Noé módjára- alaposan meg kell fontolnunk, mit mentünk át a bárkánkon a mindent elsöprő Özönvíz (értékválság) utáni korszak számára- (Sebő Ferenc:Népzenei olvasókönyv 1994)

Ez a mozgalom az elmúlt 35 évben - minden szakmai nehézség vagy politikai akadályoztatás ellenére is - egyenletes ütemben fejlődött, hamarosan az ország határain is túl terjedt és nemzetközivé vált. A táncházmozgalom hazai és külföldi sikere a magyar népzene-néptánc magas fejlettségi fokával, élő állapotával (főként Erdélyben), a tudományos kutatás eredményeivel és az ezekre alapozott speciális oktatás megszervezésével is magyarázható, de a siker titka leginkább a néphagyományok funkcionális, komplex alkalmazásában rejlő szemléletnek köszönhető.
Magát a modellt a széki táncház adta, Magyarországon senki sem tudta a népzenét és táncot úgy tanítani, úgyhogy 1972-ben megindult a mozgás Székre ... A hatvanas években talán tíz ember járt arra, később már száz, s ha a szabad közlekedés inkább egyirányú maradt is, a hírek azért folyamatosan jöttek... A táncház életében az 1976-os év olyan tanfolyam indítását hozta, ami már nagyon komoly volt, két éves. Zenészeket és táncosokat képeztünk... Erdélyből is ide jöttek át tanulni, de mondtuk nekik, hogy ne ők járjanak ide, hiszen mi járunk oda a "forráshoz" tanulni, itt azt kellett látni, hogyan működik a módszer... Ott volt a forrás, itt a módszer, s attól kezdve ez összekapcsolódva működik. Beindult a táncház Erdélyben is, immár húsz éve a kettő együtt él. Kialakult egy olyan modell, ami nem nemzeti, és töretlenül fejlődött még a rendszerváltás alatt is.
Így a táncház - kifejezve egy, nem csak a magyarság, hanem az emberiség számára szükséges, természetes életérzést, modern életfilozófiát - világszerte példaként szolgál(hat) az eltűnőfélben lévő vagy "ki tudja mivé" átalakuló tradicionális kultúrák megfelelő, a jövőben is alkalmazható elemeinek a továbbéltetésére. (Halmos Béla)

"Az egyéni és közösségi identitás kialakulásának és létezésének gyökere a hagyományok megszentelt világából ered, amelynek elvesztése a személyes identitás elvesztéséhez vezet.
"A feleslegesség, a káprázatos, ám üres formaság, a fajsúlytalanság, a giccs és sznobizmus az egyik oldalon, míg a másikon a létharmóniát biztosító, autentikus kultúra. A különbség jelen esetben szó szerint a föld és ég. Ebben a mai "Isten nélküli teokráciában- egyre kevesebb eséllyel őrizhető meg és formálható tovább a környezetet, az életet, az embert és emberséget megtartó és éltető kultúra.- (Guóth Emil: Korszellem és szakralitás c. tanulmány a Protestáns tollforgatók antológiájából 2008)


Köszönöm a figyelmet: Széles Szilvia

 

Táncház és reformátusság Nyomtatás

Írta: Jakus Ágnes    2009. július 26. vasárnap, 22:15

Mi lehet a kapcsolódás a református egyház és a táncházmozgalom között? Miféle találkozások színterei lehetnek ezek? Mit köszönhet egyik a másiknak?

Főként ezekre a kérdésekre kaphattak választ a Csillagpont érdeklődői a Bereczky Örs, ormánsági lelkipásztor által moderált beszélgetés során, melynek meghívott vendégei Székely András Bertalan művelődésszociológus, isaszegi presbiter és Zsuráfszky Zoltán koreográfus, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője voltak.

Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy a hallgatóság nagy része gyakrabban jár templomba, mint táncházba, ám nagyon kedveli ez utóbbi helyet is. A táncházban és az egyházban közös vonás, hogy mindkettő célja a változó világban az évszázadok óta meglévőt az utókornak továbbadni és valami újat építeni rá.

Ma, amikor már sok energiával lehet csak igazán jó és értéktovábbító közösséget teremteni, a táncház különleges és sok szempontból hasznos színfoltja a kulturális életnek. A gátlások leküzdése, az ismerkedés, a kikapcsolódás és feltöltődés mellett alkalmat adhat a magyar táncanyanyelv elsajátítására is, amely közösségenként az autentikus elemekből felépülő táncok megreformálása révén válik egyedivé. Ha pedig a magunk identitását vállaljuk, akkor nyitottabbá válhatunk másokra is, ezzel lehetőséget adva arra, hogy minket is tiszteljenek és elfogadjanak. Ez valósult meg a táncházmozgalom táboraiban, amelyekben a hetvenes évek eleje óta sok fiatal kapcsolódott össze határainkon túlról is - tudtuk meg. Erdélyben a táncház ennél is több volt: a diktatúra idején az ellenállás egy formája, melynek élén protestánsok álltak, köztük lelkészek is.

De nemcsak a múlté a reformátusság és a táncház kapcsolata: az egyház még ma is felkarolhat jelenlétével régi vidékeket - például az Ormánságot -, felelevenítve az ottani hagyományokat. A néptánc pedig újfajta közösséget teremthet akár gyülekezeteken belül is.

Végül érdemes elmerengeni azon a képen, amit Pál Bözsi néni sárközi hagyományőrző festett elénk: ő még emlékszik, amikor a sárközi templomból kijövet a lányok összekapaszkodtak, és karikázót jártak - ami még nagyböjt idején is illő volt.



Forrás:

http://csillag.reformatus.hu /






















Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 79, összesen: 577470

  • 2019. október 21., hétfő

    Egyszerre küzdenek a magánnyal és az elköteleződéssel, mégis egyre több ember vágyik arra, hogy szorosabb emberi közösséghez tartozzon. Az SDG Reformá...
  • 2019. október 20., vasárnap

    Imádságra, bűnbánatra és böjtre hívja a fővárosban és környékén élő és szolgáló lelkipásztorokat és gyülekezeti tagokat Lovas András református lelkés...
  • 2019. október 19., szombat

    A politikai közbeszéd a maga eszköztárába különösebb fenntartás nélkül emel be kifejezéseket, fogalmakat, amelyeket ideig-óráig használ, majd pedig át...
  • 2019. október 17., csütörtök

    Lehet-e hívő emberként megalkuvás nélkül üzleti sikereket elérni ma Magyarországon? Tíz keresztény vezető ad választ a kérdésre, akik morális dilemmák...
  • 2019. október 16., szerda

    A Református Tananyagfejlesztő Csoport elméleti és gyakorlati segítséget, valamint korszerű segédanyagokat is kíván nyújtani a keresztyén oktatási int...
  • 2019. október 15., kedd

    Október tizenhetedikétől az MTA Könyvtárában indul újra a Ráday Könyvtár kölcsönzőszolgálata. Az együttműködés mindkét intézmény törzsolvasói számára ...
  • 2019. október 14., hétfő

    Református lelkész akart lenni, végül divattervező lett, méghozzá sikeres. Egyedi szabású és kivitelezésű kabátjait Európa-szerte és a Távol-Keleten i...
  • 2019. október 13., vasárnap

    Módszer a függőségben szenvedőknek, találkozás és egymás megismerésének lehetősége a bentlakóknak.
  • 2019. október 12., szombat

    „Szigorúak voltak mindenkihez, maguk iránt engedékenyek; mások iránt kíméletlenek, magukat kényeztetők; nagy hatalom-kritikusok, de a maguk kis hatalm...
  • 2019. október 10., csütörtök

    A Parókia Filmklub következő alkalmán Papp Gábor Zsigmond dokumentumfilmjét, a Kettévált országot vetítjük le. A rendező tíz jobb- és tíz baloldali kö...