2023. november 05., vasárnap - Battyányi Géza Nyomtat Elküld Olvasási nézet

Aludjatok csak, néma, szent hadak

A csillaghegyi reformátusok látogatása az olasz front helyszínein

Vitéz Somogyváry Gyula: „A boldog szunnyadókhoz" című versének idézete adta a mottóját a Budapest-Csillaghegyi református gyülekezet 2023. szeptember 14-17. között szervezett, az első világháborús olasz front emlékhelyeit immár negyedik alkalommal felkereső, Észak-Olaszországi kirándulásának. Öt évvel ezelőtt, 2018-ban indultunk el először, hogy bejárjuk az első világháború olasz frontjának méltatlanul elfeledett (osztrák-)magyar katonatemetőit és háborús emlékhelyeit. Dr. Radich Orsolya kezdeményezésére, szervezésében és vezetésével vágtunk neki most is az immár négynapos útnak.

A felső képen látható csoportkép Padovában, Villa Giusti parkjában készült, ahol aláírták az un. Padovai fegyverszünetet 1918-ban.

 

Bledi tó Szlovéniában

Az autóbusszal, a két ismerős sofőrön kívül 57-en indultunk el csütörtök hajnalban Itália felé. Minden reggel együtt olvastuk az újszövetségi napi igét, figyeltünk az üzenetére az áhítaton, közösen énekeltünk és imádkoztunk. Az énekléshez letöltöttük a telefonokra az új énekeskönyv applikációját, és éveztük ennek az előnyeit.

Közben természetesen igyekeztünk útba ejteni azokat a látványosságokat, amelyek az úticélokat figyelembe véve elérhetők voltak. Így először Szlovéniában a Bledi tónál álltunk meg, ahol felfedeztük a monarchia korabeli fürdőhely emlékeit és a megkóstoltuk a híres helyi krémest. Az időjárás előrejelzésben végig eső szerepelt, de a tóhoz érve egészen elállt az addig csepegő, szemerkélő eső. Csak akkor kezdett rá újra, amikor az autóbuszba visszaszálltunk. Talán nem értettük nagyon félre, amikor ezt a gondviselésnek tudtuk be. Kialakultak már hagyományok is az utazások során, így például az, hogy Szlovéniában Trojane településen megállva a mindig fogyasztunk a helyi óriásfánkból.

Megemlékezés Palmanovában, az osztrák-magyar katonai temetőben
2023. szeptember 14.

Olaszországba érkezve Palmanova erődvárosa mellett, az osztrák-magyar katonai temetőnél álltunk meg. Itt több, mint 17 ezer osztrák-magyar katona földi maradványai nyugszanak;
legtöbben a doberdói, és Gorizia környéki harcok áldozatai. A háború után az olaszok gyűjtötték egybe kisebb temetőkből az eltemetetteket. Itt is, ahogyan mindenütt, példás rendben tartják a temetőt. Vittük magunkkal a nemzeti színű zászlót, mely az első kirándulástól kezdve elkísért bennünket. A temető középső részén tartottuk a megemlékezést a megszokott rendben: énekléssel, igeolvasással, imádsággal, és a közösen elmondott Úri imádsággal. Minden alkalommal egy-egy korabeli irodalmi idézet hangzott el Szántó-Balla Gábor válogatásában és előadásában. A gyülekezet koszorúját Veres Sándor főgondnok helyezte el, majd, ahogy minden alkalommal, a Himnusz éneklésével fejeztük be a megemlékezést. Különösen megható volt, hogy Palmanovában a megemlékezésen részt vett az olasz hadsereg egyik, hadisírgondozással foglalkozó tisztje, aki láthatóan maga is meghatódva tisztelgett a koszorúzás alatt. Amint elindultunk a kijárat felé, feltámadt a szél és megjött a zivatar.

Palmanovában szálltunk meg és abban az étteremben vacsoráztunk, ahol korábban már többször is étkeztünk. Ismerősként fogadtak minket és nagyon jó finom étellel, itallal láttak el. A vacsora végén ezt egy áldás éneklésével is megköszöntük, amely láthatóan igen jól esett nekik, és ennek még van folytatása. Palmanovából a nagy autóbusz az egyik szoros városkapun pont kifér, a másik kettőn nem. Ki és bemenetkor, mindig elcsendesedett a beszélgetés és szokás szerint utána a sofőrök tapsot kaptak.

Chioggia - egy jól sikerült, vidám csoportkép
2023. szeptember 15.

Chioggia városában álltunk meg legközelebb, amelyet kis Velencének is neveznek. Kellemes sétát tettünk a csatornák mentén, megkóstoltuk a tenger gyümölcseit és egy igazán jó csoportkép is készült a tengerparton.

Innen a Padova városához tartozó Villa Giusti épületéhez utaztunk, ahol a háborút lezáró un. Padovai fegyverszünetet aláírták 1918. november 3-án. A Villa ma is magántulajdonban van, nagy részben látogatható, nem sok minden változott benne az utóbbi száz évben, ez a különlegessége is. A parkban egy olasz zászló előtti emlékhelyen tartottuk az út második megemlékezését, az előzőhöz hasonló formában. Nem számítottunk rá, de az idegenvezető hölgy egészen elérzékenyült és elmondta, hogy hasonlóban még nem volt része. Meglehet, hogy 1918. óta mi voltunk az elsők, akik itt így emlékeztek. Az emlékműnél Czirok Árpádné nagytiszteletű asszony helyezte el a gyülekezet koszorúját.

Az Andrea Palladio által épített fahid megtekinteni a Brenta folyó felett
Bassano del Grappa városában

Bassano de Grappa-ba az esti órákban érkeztünk, és a vacsora előtt még volt lehetőség az Andrea Palladio által épített híres fahidat megtekinteni a Brenta folyó felett és a hely nevezetességét, a szőlőpálinkát, a grappát megkóstolni. Az étteremben kiderült, hogy a tulajdonos és a palmanovai étterem tulajdonosa jó barátok, így már elérkezett ide is hírünk. Így ennél a vacsoránál sem maradhatott el a köszönet és az áldás éneklés.

Cittadella, osztrák-magyar katonai temető
2023. szeptember 16.

Szombaton Cittadella temetőjébe mentünk először, ahol az olasz hadügyminisztérium helyi alkalmazottján kívül a város egyik képviselője is várt bennünket, ünnepi olasz trikolor szalaggal. Velük együtt zajlott a méltóságteljes megemlékezés. A gyülekezet koszorúját Dr. Váczi Mária helyezte el. A megemlékezéseink elkezdtek hivatalos jelleget is ölteni a helyi hatóságok jelenlétével, amit annak tudtunk be, hogy az előző évben általunk felkeresett Monte Grappa hegyen található hatalmas emlékműnél az utazásunk előtti napokban kerülhetett fel az osztrák zászló mellé a magyar nemzeti lobogó is. Ezzel mi magyarok, mintha felkerültünk volna a térképre.

Vicenza, találkozó a helyi protestáns közösséggel 
2023. szeptember 16.

A következő város Vicenza volt, ahol Andrea Palladio (1508-1580) épületeit és világhírű színházat néztük meg. A színházból kiérkezve protestáns testvérekkel találkoztunk az utcán, akik az evangéliumot hirdették az arra járóknak. Rövid ismerkedés után áldást énekelve búcsúztunk el tőlük. Indulás előtt még sétát tettünk a városban és megcsodáltuk a többszázéves épületeket.

Sirmione, a Grada tó déli partjánál
2023. szeptember 16.

A Garda tó déli partjához utaztunk Vicenzából, ahol a földnyelven elterülő Sirmione-ben sétáltunk, nézelődve és gyönyörködve a helyben és a kilátásban. A fiatalok közül többen meg is mártóztak a tó vizében.

Fogliano Redipuglia osztrák-magyar katonai temető
2023. szeptember 17.

Vasárnap reggel indultunk hazafelé, útba ejtve az Isonzó völgyét. Az autópálya mellett Fogliano Redipuglia osztrák-magyar katonai temetőjénél álltunk meg, ahol a megemlékezés során Szántó-Balla Gabriella koszorúzott a gyülekezet nevében. 2018. március 15-én ezen helyen tartottuk az első megemlékezést az utazások során, most ide tértünk vissza. Itt érintett meg legtöbbünket először a távol eltemetett magyar katonák sok tragédiája és éreztük át az otthon maradtak fájdalmát: kicsit helyettük is fejet hajtottunk az ismert és ismeretlen áldozatok előtt. A megemlékezés végén elénekeltük a Szózatot is. Emlékezetes marad, hogy a koszorúnk elhelyezése után azonnal megszólalt a közelben egy harang, és feltámadó könnyű szellő lebegtette meg a koszorú szalagját.

Hogy ne legyen olyan unalmas a hosszú út, és mert eddig mindig elmentünk Lendva vára mellett, most közelről is megnéztük: bementünk a várba, ahol a kiállításon egy kis betekintést kaptunk a szlovéniai magyarság életébe.

Az úton hazafelé felidéztük az előző kirándulások legnagyobb élményeit és kalandjait. Az utazás során az autóbuszon sokan hozzátették az ismereteiket a világháború történetéről, mások erről szóló irodalmi alkotásokból olvastak fel. Jó hangulatban, Istennek hálát adva érkeztünk haza Csillaghegyre az esti órákban.
Battyányi Géza református lelkész

További képek >>>

 

Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.

Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél

Látogatók ma: 478, összesen: 935290

  • 2024. április 29., hétfő

    Hajdúvidékről indult, a Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyében testvéri közösség fogadta, Lajosmizsén pedig hazaérkezett. Beiktatták Varga-Kovács M...
  • 2024. április 27., szombat

    Ígéretes akadémiai karriert cserélt a kákicsi lelkészi szolgálatra, majd élete nagy részét az Ormánság néprajzi kincseinek megőrzésére és társadalmi p...
  • 2024. április 25., csütörtök

    Az evangélium dinamikus, egyházi életünk viszont jobbára statikus. Mit tehetünk azért, hogy az életet munkáljuk – mások számára is? Lovas András...
  • 2024. április 25., csütörtök

    A Krisztusban kapott szabadságról gondolkodtak a lelkésznők és lelkésznék a Ráday Házban tartott közelmúltbeli találkozójukon.
  • 2024. április 24., szerda

    Alig több mint tíz év alatt vált néhány fős közösségből templomépítővé a szigetszentmártoni református gyülekezet, amely április 20-án rakta le félkés...
  • 2024. április 22., hétfő

    „Az esperesi szolgálat nem plecsni, nem kitüntetés, hanem lehetőség a szolgálatra.” Beiktatták Kovács Gergely esperest a Budapest-Déli Református Egyh...
  • 2024. április 22., hétfő

    Baráti ölelések, szakmai beszélgetések, keresztyén légkör fogadta a lelkipásztorokat, hittanoktatókat és vallástanárokat a Dunamelléki Katechetikai Tá...
  • 2024. április 21., vasárnap

    Közelebb a teremtett világhoz, közelebb egymáshoz, közelebb az Ige megéléséhez. A Gyökössy Intézet a lelkészeket hívja ki a mindennapok terhei közül. ...
  • 2024. április 18., csütörtök

    Az egyházkerületi konferencia-központok helyzetéről, a Kákicson nyíló ifjúsági házról és az elsőként megválasztott presbiterek közelgő találkozójáról ...
  • 2024. április 17., szerda

    A HolddalaNap zenekar újra hangszőnyeget sző a csendből. Imádságban fogant koncertjükről Gulyás Anna énekessel, dalszerzővel beszélgettünk.