Sátoros szolgálat Csillaghegyen

A Mátyás király úton ebben az évben is megkaptuk a sátrat az önkormányzattól a szokott helyünkön, majdnem szembe a cukrászdával. Vida Csongor szervezésében és irányításával települtünk ki reggel a helyszínre és vártuk a rendezvényekre érkező, vagy csak nézelődő vendégeket. A gyülekezeti nagy plakátunk mellet, most a Millisits Máté művészettörténésztől kapott református üzeneteket, történeteket tartalmazó molinókat is elhelyeztünk. Elhoztuk az iratmisszióból azokat a kiadványokat, amelyekről azt gondoltuk, hogy érdeklődésre tarthatnak számot. Gyülekezeti szórólapot és honlapcímes felirattal ellátott tollat adtunk azoknak, akik megálltak a „standunk” előtt. A gyermekek között az apróbb édességek voltak népszerűek, közben pedig a szülőkkel sikerült néhány szót váltani.
Templomunk nem központi helyen van, ezért tartottuk fontosnak, hogy azoknak is elmondhassuk, hogy itt van egy református közösség, akik valami oknál fogva még nem találkoztak velünk. A sátoros szolgálat fő célja ezért a jelenlét, a tájékoztatás és az ismerkedés. Szórólapunkból megismerhetik a gyülekezet életét, a toll pedig segít eljutni a honlapunkra is. Barátságos beszélgetések alakultak ki, az érdeklődök elmondták, honnan jönnek, és gyakran azt is, hogy milyen vallásúak. Most is kialakult néhány komolyabb beszélgetés, másokat pedig a könyvek kötöttek le.

A jó szomszédság is hagyományos volt, mert a Csillaghegyi Polgári Kör tagjaival jó ismerősként köszönthettük egymást és az általuk szervezett ökörsütés illata folyamatosan betöltötte a környéket. A sátorban köszönhettük Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert is, aki körzetünk országgyűlési képviselője, és végiglátogatta az egész csillaghegyi sátor sort. Reformátusként érdeklődéssel figyelte tevékenységünket és hallgatta azt a rövid ismertetőt, amit ennyi idő alatt el tudtunk mondani.
Gyülekezeti tagjaink folyamatosan váltották egymást a szolgálatban és időről időre érkeztek olyanok is, akik hozzánk járnak templomba, de még nem kapcsolódtak be aktívan segítésbe.
A fárasztó, de jó hangulatú nap estéjén megerősödtünk abban a meggyőződésben, hogy ha Isten segít bennünket ebben, akkor a következő évben is vállaljuk az utcai szolgálatot.