2017. szeptember 24., vasárnap - Battyányi Géza |
A leghosszabb út Szügy és Mohora között
A Csillaghegyi református gyülekezet szokásos őszi egynapos buszkirándulása ezúttal Nógrád megyébe vezetett. Szeleczky Aurél szervezésében induló előkészület alatt gyorsan beteltek az autóbusz helyei, a nem túlságosan nagy távolság és a várható látnivalók sokakat mozgósítottak a gyülekezet tagjai közül, és az ismeretségi körből.
Balassagyarmatnál léptük át az országhatárt és rövidesen megérkeztünk Alsósztregovára, Madách Imre szülőfalujába. A kastély ma múzeum és nagyon szépen rendben van tartva. A kiállítás részben Madách Imre és családja életét mutatja be, részben legfontosabb művét, „Az ember tragédiáját”. Nagyon jól sikerült kiállítás, és a magyar nyelvű vezetés is lekötötte a figyelmet. A parkban mielőtt megkoszorúztuk Madách emlékművét, Szántó-Balla Gábor előadásában a drámaíró egy versét hallgattuk meg. A koszorúzás után a Szózatot énekeltük ott, ahol egykor a leghíresebb magyar dráma született, ma pedig – a kiállítást kivéve - egyetlen magyar felírat sem található, és a lakosságnak jó ha 10 százaléka magyar nemzetiségű.
A legbátrabb magyar városban, Balassagyarmaton ebédeltünk. A város a „Civitas Fortissima” kitüntető címet azért kapta, mert 1919. január 29-én a megszálló cseh csapatokat jórészt önerejéből, de mindenképen saját kezdeményezésével verte ki onnan, hogy Trianon után is megmaradhasson Magyarországon.
Az ebéd után a Balassagyarmati református templomban Molnárné Tóth Erzsébet Nagytiszteletű asszony várt bennünket, aki bemutatta a helyi gyülekezet történetét és mindennapjait. Megismertük a közösség örömeit és kihívásait, így a kirándulást követő vasárnap Csillaghegyen az istentiszteleten is tudtunk imádkozni szolgálatukért és a bizonyságtételükért. Igazi élmény volt a testvéri találkozás, hála legyen érte az Úrnak! Búcsúzáskor együtt tettünk bizonyságot Isten gondviseléséről, amikor elénekeltük „Az Úr csodásan működik” kezdetű éneket.
Mohorán a Tolnay Klári színművészre emlékező kiállítást tekintettük meg. Tolnay Klári Mohorán nevelkedett, nem az emlékházban, hanem a helyi kastélyban, - amely most magántulajdon és nem látogatható. Képek, plakátok, ruhák és személyes tárgyak képezik a változó tartalmú tárlat anyagát. A kiállítást és a hagyatékot egy alapítvány gondozza és teszi lehetővé a megtekintését.
Még az emlékházhoz indulás előtt, Balassagyarmaton egy kis időzavarba kerültünk, így a helyi híres cukrászdát ki kellett hagynunk, hogy Mohorára a zárás előtt odaérjünk. A kirándulók elsöprő többséggel támogatták, hogy hazafelé Balassagyarmaton keresztül menjünk, és a kimaradt cukrászdai látogatást feltétlenül pótoljuk. A sofőrnek azonban nem volt egyértelmű, hogy a cukrászda melyik településen van, de azért elindult Szügyre. Szügyön visszafordult mert rájött, hogy ez nem a helyes irány, és visszamentünk Mohorára. Ekkor derült ki, hogy a valóságos cél Balassagyarmaton van, ezért – Szügyön keresztül Mohoráról oda indultunk. Az ide-oda járással ez volt a leghosszabb út Szügy és Mohora között…
Copyright © 2008 Parókia Portál, Minden jog fentartva.
Impresszum / Média Ajánlat / Kapcsolat / Hírlevél
Látogatók ma: 327, összesen: 1075503